2012. augusztus 25., szombat

Bemutatkozás !

Sziasztok!
Köszi hogy meglátogattok,remélem tettszik a Blogom. Ha szereted a One Direction-t jó helyen jársz.Ez a történet most Harry-ről és Liam-ről szól főképp,de mindenkinek nagy szerepe lesz.Ha valami ki fogásotok van ,vagy valami nagyon bejön csak írjatok nekem és szívesen válaszolok .Jó olvasást !
Üdv: Kiwy!
Mikor elsötétül minden és hiányzik a szeretet,keménynek kell lenned és játszanod a szereped

3.rész... Ötcsillagos Limuzin




Persze hogy a fiúkkal álmodtam,rég volt ilyen,de jól esett újra látni az álombéli Harry-met.Ahogy ismer ,és ahogy rám néz,semmihez sem fogható…
Az egy hét hamar el telt. Megnéztem a város jellegzetességeit,és be néztem egy pár butikba is.Az egyik boltba vettem egy csini rucit,még nem tudom milyen alkalomra,de nagyon meg tetszett.


Zoli csodálkozott is amikor ezzel a ruhával tértem haza.Kicsit ki akadt,amikor el mondtam mennyibe került.Egy hétig,én kellesz ki vigyem Puppy-t,mondjuk nem sajnálom,mert Ő a legédesebb kiskutya amit eddig láttam.Titokban úgy hívom ,hogy Harry.Amikor etetem ,még hallgat is rá . :P


Zoli szólt,hogy  indulunk a reptérre.Gyorsan át váltottam az otthoni ruhám valami utcaira,és már mehettünk is.


Épp akkor értünk oda amikor Silvi  lépett ki a kijáraton.Megváltozott.Leginkább a haja,meglepődtem,hiszen régen kávé-barna volt,de a szőke is jól állt neki.És maga Silvi is sokkal magabiztosabbnak tűnt és boldogabban mosolygott.Nagyon rég nem láttam ilyennek,talán akkor amikor videókat néztünk régen a fiúkról ,akkor nézhetett ki ilyen elbűvölten.
-Szia!-ugrottam a nyakába.
-Szia!
-Hogy vagy?Hogy utaztál?
-Jól vagyok ,köszi-mosolyodott el-Hát,elég jól,mostmár én is ismerem Scart.
-Igen szóltam neki,hogy vigyázzon rád.És  emlékszel még a bátyámra?Zolira?
-Ja ,persze !Helló!-köszönt neki is.
-Szia ! Indulhatunk?Otthon majd mindent meg beszéltek.
-Mit segítsek?-ajánlkoztam.
-Hát vidd ezt-és a kezembe adta a bőröndje fogóját-én majd hozom azt-és mutatott a csomagos kocsira,onnan az egyik férfi le adott egy  másik kék mintás bőröndöt.
-Hú…Silvi,te aztán fel készültél !-nevettem el magam.
-Jól van na,mindenre kell számtani.
Hazafelé,egész úton beszélgettünk,és sokat nevettünk.Szerintem Zé örült ,hogy megérkeztünk.
-Itt vagyunk.-mondtam.
-Hű… ez szép,nagyon szép.
-Köszönöm.-válaszolt Zoli.- vigyázz,Puppyra.
-Mi az a Puppy??-szállt ki a kocsiból, és már szaladt is oda a mi kiskutyánk ,hogy őt is meg ismerje.
-Ő Puppy!-mutattam a kölyök Golden Retriever-re.
-Jaj,de édes…!
-Tudom,na de gyere menjünk be,megmutatom ,hol fogsz aludni.
-Mi?Lesz külön szobám?
-Aha…persze.De ugye nem baj ,hogy én is ott alszok??-vicceltem el a dolgot.
-Óóó,így már értem.Úgy is rég volt már pizsama buli.
-Ja ,tényleg.Gyere!-húztam az emeletre.Oda irányítottam a szobám elé.-Nyiss be.
Silvi nézőpont:
Amikor be léptem a szobába,nagyon tettszett az amit akkor láttam.Igazából pont ezt képzeltem Krisztintől,olyan mint ő.Titokzatos,és lendületes.
-Ez,nagyon szép!-mondtam.Láttam az arcán ,hogy örül neki ,hogy nekem is tetszik.
-Nekem is úgy tetszik.Akkor hozzuk fel a csomagjaidat.-és le futott a lépcsőn.
Fél óra múlva mindent fel vittünk,és nagyjából ki is pakoltunk.
-Kérsz valamit inni?-kérdezte.-Van almalé, és Fanta,meg azt hiszem tea is van ha kérsz.Nem tudom mi van még,mert Zoli el ment ,azt mondta van valami dolga.
-Ja okés,de a Fanta ,az jó.
-Hozom.
Pár perc múlva vissza is jött a Fantával ,és az almalével.Éppen bele akart a barátnőm inni az almalébe,amikor csörgött a telefonja.Tudtam hanyadika van,és ő is,egymásra néztünk.Nyugodtan le rakta a poharat hogy ne essen semmi baja ,aztán az izgalomtól meg alig bírta ki venni a telefont a zsebéből.Jót nevettem rajta,de közben a szívem már a bordáimat ütötte.
Krisztin szemszöge:
Amint fel vettem a telefont rögtön át váltottam angolra.
-Igen .
-Jó napot ! Te vagy Krisztin Soldier?
-Szép napot ! Igen én vagyok.
-A nevem Simon és én vagyok a One Direction menedzsere.Abba szerettelek volna értesíteni,hogy egy bizonyos Silvia Ross esélyes lehet ,arra hogy megnyerje a játékot ,feltéve ha maximálisan válaszol az ügyfeleim kérdéseire.
-Értem,szólok neki.-Itt néztem Silvire,szerintem azt hihette ,hogy téves hívás mert el tűnt az arcáról a kíváncsiság.
-De ez még nem minden.
-Nem ?
-Bizony ,nem –egy férfi beszélt,igazán nyugodt hangja volt.Én nem így éreztem magam.-Azért mert,te is be kerültél az esélyesek közé,feltéve ha max…
-Igen tudom ! ! ! Elsőre is meg értettem ! ! !-tombolt bennem az izgatottság.
-Jó ,rendben ,akkor 3 órákkor ,utánatok küldök egy kocsit,hogy el tudjatok ide jönni,és rögtön le is rakjátok a tesztet.
-Kell ,magammal bármit is vinnem ?Igazolvány ,ilyesmi?
-Nem ,mert ezt már el intéztük,még csomagolni sem kell még,mert ha át mennek akkor majd vissza ,viszünk benneteket az otthonotokba ,és akkor majd mindent be csomagoltok.
-Akkor ,ennyi??
-Igen.
-Akkor le rakhatom?
-Viszlát!És köszönöm!
-Helló.Én is köszönöm!-raktam le a telefont.Silvi épp ivott,és úgy gondoltam először azt mondom el ,hogy ő be került.
-Mostantól úgy nézz magadra,hogy esélyes vagy 3 napot tölteni Liam Payne-nell !-visítottam.
Silvi nem bírta rendesen le nyelni a Fantát ,és félre nyelt.Szegény fuldoklott,és köhögött annyira meg lepődött.A végén helyre jött,de kicsit be vörösödött az arca.
-Mi ??!!
-Igen,bizony!-Mosolyodtam el.
-Uram isten,nem lehet igaz…!
Közben én az órámra néztem ,és hirtelen le dermedtem mert már 2:15 volt,csak háromnegyed óránk volt készülődni.Sietnünk kellett.
-És,te??...Te nem??...-nézett rám félve.
-Jaj dehogyis nem. Nem gondolod ,hogy ki hagyom ?! Silvi ,most már sokkal jobban örült,mint eddig.
-De ha nem leszünk készen negyed óra múlva,elkésünk és valaki mást fognak el hívni.
Itt, rám nézett aztán az órámra,és rohant be a fürdőbe.El mosolyodtam és,a szekrényemhez indultam.A reggel már zuhanyoztam ,úgyhogy azt most ki hagyom,ellenben fogalmam se volt mit vegyek fel.Kb.3 perc után ezt vettem ki:

Silvi ki jött,rám nézett,és bólintott egyet.Aztán ő is el készült ,ő pedig ezt a szettet vette fel :


Pontosan 3-ra lettünk készen.És akkor csöngettek.Hagytam Zé-nek egy cetlit hogy hova mentünk,azt nem tudtam mikor jövünk.
-Hú,De,izgulok!-Silvi.
-Én,is!-de át öleltük egymást ,és kicsit meg nyugodtam.-Mindet át ismételtél?
-Igen.
-Akkor jó,mert én nem .Tudod a spontaneitás híve vagyok.
-Ja,persze.-itt jót nevettünk.
Amikor ki nyitottam az ajtót meg lepődtem,mert egy kisebb fehér limuzin állt előttünk.Egymásra néztünk,és izgatottan vettük a limuzin felé az irányt.


-Azt mondták,küldenek egy kocsit.De nem egy limuzint !-mondtam.
Kiszállt a sofőr,és ki nyitotta nekünk az ajtót.
-Szerintem ezzel akarják bizonyítani ,hogy mennyit veszíthetünk.-mondta Silvi.
-Ó.. akkor sok forog kockán.-gondolkoztam el ezen.
Belül minden tiszta,és fehér volt,egyszerűen csodálatos.Aztán el indultunk,fogalmunk se volt ,hogy hova visznek,de egyre jobban izgultunk.A söfőr negyed óra után,le lassított és megállt,mi egész úton  el voltunk a gondolatainkkal, nem is beszélgettünk.Kiszálltunk,és egy hatalmas ház előtt álltunk meg.A sofőr vissza ült a limóba és elhajtott.Silvi meg én azt se tudtuk mit kéne tenni.A háznak fehér falai voltak ,és hatalmas kerítéssel volt körbe véve.
-Nézd ott egy kamera,szerintem oda kéne menni.-javasoltam.
-Aha,nézzük meg.-válaszolt Silvi.

Odasétáltunk a kamerához és próbáltam kapcsolatot teremteni a bent lévőkkel,amikor egyszer csak csilingelést hallottam,oldalra néztem és láttam hogy Silvi meg nyomott egy gombot.
-Bocsi.-nézett rám.
-Nem ,semmi baj,szerintem az volt a csengő.-És már hallottam is ,hogy valaki azt mondja:
-Kristyn Soldier?-a hang.
-Igen,és Silvia Ross.
-Nyitom.
A hatalmas kapu ki tárult előttünk,mi meg próbáltunk magabiztosak lenni.A háznál az egyik ajtó ki nyílt ,és oda szólt ,hogy nyugodtan fáradjunk beljebb.Be mutatkoztunk egymásnak,és be mentünk a házba.Óriási volt belül is ,lélegzetelállító.
-Üljetek le,mindjárt jönnek a fiúk.Na és ki szeretné kezdeni?-nézett ránk.
-Ahmm… kezdesz először te? Úgy is jobban fel vagy  készülve,okés?-néztem Silvire.
-Ja,jó… persze… drukkolj!-ölelt át.
-Jó,akkor ha te kezded,Silvia kérlek fáradj velem,Krisztin pár perc és jövök,csak maradj itt.
-Jó,rendben.
Simon,és Silvi fel mentek az emeletre,én meg ott maradtam a földszinten egyedül.Amint ott ültem a heverőn,hátulról zajokat hallottam,hát fel álltam ,és el kezdtem a hang után menni.A hátsó ajtó üvegből volt és a teraszra vezetett,amint ki néztem az üvegen át, le fagytam a döbbenettől....

2.rész... Egyenlőre a valóságban


És, sikerült ! Jelentkeztünk ! El sem hittem mibe keveredtem.

-Szerinted sikerült ?-kérdezte Scar.
-Nem tudom,de azt mondták,hogy 6-ikán visszahívnak ha van esélyünk.Addig reménykedjünk.-mosolyodtam el,és kulcsoltam össze kezem.
-De kár, hogy nem lehet többször jelentkezni.-húzta száját sunyi mosolyra.
-Ja, tényleg.-de akkor eszembe jutott még egy ember aki ,azon kívűl ,hogy messze van,szívesen részt venne ezen a játékon.
-Van még egy jelöltem , a barátnőm Silvia.Szerintem nagyon örülne neki ha találkozna a fiúkkal,főleg hogy olyan nagy rajongó mint mi !
-Jó ötlet !-kapta föl a telefont ,és újból ütötte be a telefonszámot.
-Igen,Silvia -milyen Silvia ? – Ross –mondtam. –Silvia Ross-mondta Scar a telefonba.
-Mi a lakhelye? –igazából nem tudtam az ő lakhelyét, azért mert az apukája az angol ,innen jön az angol név,viszont nem tudom hogy hova szokott jönni. Így hát a tesómét mondtam – Harlington Hayes,New Road.- mondtam.
-Mi a telefonszáma? – takarta el az egyik kezével a telefont.Na ezt se tudtam .Olyan hosszúk ezek a telefonszámok ,mások mint Magyarba. Azért még jó ,hogy a Zoliét tudtam.
-064430277489 –soroltam.
-Köszi.-Elmondta amit mondtam ,aztán megköszönte ,igent mondott valamire és le tete.
-Ennyi ???-Meglepődtem,most gyorsabban mint ezelőtt.Először kicsivel többet kérdeztek,minthogy „Hány éves ?” de olyan is volt , hogy „ Volt-e már a koncertjükön ?”. Lehet meg unták ezeket a kérdéseket és úgy gondolták annyira nem fontos.
- Ja, legalább most már kicsit több esélyünk van.-Vigyorgott el Scar. Erre én el nevettem  magam ,mire ő is . Így voltunk egy kis ideig amikor meghallottam ,a főpilóta hangját a hangosbeszélőn:
-Kérjük utasainkat,kössék be öveiket, mert hamarosan földet érünk.

Mindenki hallgatott a parancsra.Ezt a sok kattanás bizonyította.Amikor már mi is be voltunk kötve,Scar átnyúlt előttem és kifelé mutatott az ablakon.
-Nézd az ott a Tower híd !-mondta. Le néztem és először kicsit megijedtem ettől a magasságtól,de látszott hogy közeledik a föld,ezért meg nyugodtam.Oda néztemtm ahova Scarlett mutatott,és egy hatalmas hidat láttam ami épp vállt kétfelé, -biztos ez az a híd ami már többször benne volt a filmekben.-gondoltam.
-De jó ! Nagyon tetszik !- örvendeztem. Ez után szó szerint rá tapadtam az ablakra,nem sok hely maradt Scarnak de úgy gondoltam ő már egy csomószor látta.Délutánra értem 


Londonban,minden nagyon szép volt és érdekes .Nem tudtam mit nézzek meg jobban.Aztán éreztem egy zökkenést,és felvidulva tudattam magammal : Földet Értünk ! Scar Ezt meg erősítette mert elmosolyodott.Amikor megállt a gép ,és már mindenki ki csatolta az öveit és készülődtek elhagyni a repülőt ,köztük én is ,Scar ezt mondta :
-Gyere ! Ünnepélyesen köszöntelek  Anglia fővárosában ,Londonba. Ki jött érted ?
-A tesóm ! –vidultam fel mert észre is vettem  Zolit a kijáraton kívül és integetett.
-Na legalább meg ismerhetem!
-Gyere!-és mentem a többi utas után a kijárat felé.
Amikor ki értem a gépből őszintén kicsit 
 megkönnyebbültem,jó repülni meg minden de azért benned van a félelem.

-Zé!-ez a beceneve .Igazából Zoltán ,de nekünk csak Zé,Zozó 
vagy Zoli.Nagyon szeretem,felnézek rá,és elfogadom a tanácsait,nem hiába lakik Londonban.
-Szia,kicsi Kiwy! (ez is családi becenév) Hogy utaztál ?
-Szia –ugrottam a nyakába-Jól ,nagyon jól !Összeismerkedtem valakivel! Be mutatom Scarletet.
-Helló! Nagyon örvendek.-mondta Scar miközben kezet nyújtott.
-Szia.Hívj csak Zozónak!És akkor téged zaklatott egész úton?-vigyorodott el a bátyám.
-Nem ,egyáltalán nem,nagyon jól elszórakoztunk.Meg mutattam a húgodnak a fedélzetet,aztán beszélgettünk egy csomó csajos dologról,és be neveztünk egy játékra –hagyta abba hirtelen.Félve nézett hol rám hol pedig Zé-re.
-Na az jó,legalább valaki vigyázott rád az úton,most repültél először és reméljük nem utoljára.De azt nem értem milyen játékra jelentkeztél?
-Ó… hát... az,úgy… volt…-vigyorodtam Zolira és közben próbáltam úgy kinézni mint Kandúr a Shrekből,de nem hatott.-a székbe építet Tv-ében ment egy reklám a One Direction-ról,tudod ,hogy nagyon szeretem őket-itt próbáltam nem a szemébe nézni –aztán rá pillantottam és folytattam.-és annyi ,hogy csak jelentkezni kellet,és majd 6-ikán vissza hívnak ha esélyesek vagyunk.A fődíj 3 nap a fiúkkal,úgy ,hogy mindig velünk vagyunk és azt csinálunk amit szeretnénk ,legalábbis a reklámban ez állt.És úgy gondoltuk Scar-ral,hogy semmit sem veszíthetünk,meg egyébként is több millióan jelentkeznek,lehet épp most is,semmi esélyünk.-erre Scar fel szisszent, és rám nézett,csak egy ártatlan nézéssel válaszoltam neki.
-Mondjuk igen,tényleg kevés esélyetek van,de azért drukkolok-itt nézett rám,és tudtam ,hogy mire ,vagyis kire gondol.Harry-re ,hát persze ,hogy rá,tudja hogy a csapatból nekem ő a kedvencem. Én a hirtelen felismeréstől le sütöttem a szemem,és próbáltam nem el vigyorodni.-Mondjuk azért szólnod kellett volna.-nézett rám jelentőségteljes pillantással.
-Most szóltam.-jelentettem ki.
-Ja. És pár perc után hozzátette,na és Scarlett nem jönnél el hozzánk vacsorázni?Igazán örülnék-először mosolyodott el őszintén.
-Nem tudom,nem akarok zavarni.
-Nem zavarnál.De ha most nem alkalmas,akkor ha a közelben jársz ugorj be szívesen látom a húgom barátait.-itt az egyik karjával át karolt.-Meg adom a címemet.-és már elő is akart venni egy tollat meg egy papírt.Scarlett közben rám nézett és elmosolyodott.
-Öhm.. szerintem már tudja.-próbáltam a játékra célozni ,hátha le esik a tesómnak.
-Miért?Te már meg hívtad?-értetlenkedett.
-Nem ,de a játékban ezt is kérdezték.-néztem rá türelmetlenül.
-Hát persze a sorsolás.-esett le végre.
-Akkor tudod ,igaz?-nézett Scarlett-re.
-Igen,olyan hét fele jó?-kérdezte Scar.
-Persze,addigra mi is készen leszünk a vacsival,és a pakolással.-értett eggyet Zoli is.
-Jó, akkor én most megyek,van még egy kis dolgom.Szia Kristyn! –itt ölelt át-Akkor este Zozó!-intet eggyet Zé-nek is ,és elrohant.
-Pá! –mondtam.
-Szia!-köszönt el Zé.-Akkor készen állsz ?
-Mire?
-Az eddigi legeslegjobb nyaradra !
-Egész életemben ez a pillanatot vártam !-mondtam ki büszkén.
-Mit a nyarat?
-Nem az mindig meg van,azt vártam ,hogy végre legyen egy kicsit kalandosabb az életem.
-Akkor induljunk !-fogta meg a csomagjaim,és a bejárathoz közeledett.Én a táskámmal a vállamon megfordultam,ellenkező irányban , fel néztem az égre ,és végre fellélegeztem,éreztem a tüdőmben a kicsit sósabb levegőt.A tengerre voltam a legjobban kíváncsi.Biztos gyönyörű.Megfordultam és Zolit követtem be az épületbe.Hozzá,kocsival mentünk,a sajátja és nagyon szereti.Egy Ford Focus.Csúnyán is nézett rám amikor kicsit erősebben csabtam be az ajtót.
-Bocsi.-húztam be a nyakam.
-Semmi baj,de máskor ne történjen meg.-indította be a kocsit,ami szép csendben gurult ki a parkolóból.
-Otthon-
-Scarlett jól néz ki.-nézett rám kicsit félve.
-Ó,... tényleg?-mosolyodtam el ezen a kijelentésen.
-Aha…
-Szerintem ő  úgy gondolja ,hogy te jól nézel ki.
-Tényleg?-csillogott a szeme.
-Igen,hát persze.Akarod,hogy megkérdezzem?
-Nem.Jobb lesz ha inkább kettőnkre hagyod.
-Jó te tudod.-öleltem át a bátyám.
Már mindent ki pakoltam.Az új szobám nagyon szép volt,tágas és csillagos.Amilyennek elképzeltem.Szeretem a nyírfákat,ezért a függöny olyan mint a nyírfa erdő.A plafon pedig sötétebb kék és apró fehér pontok és csillagok jelzik az éjjeli eget.Így kicsit olyan mintha a szabadban az ég alatt,nyírfák vennének körül.

Este Scarlett jött is 7-re ,és ettünk.Zolival mi bolognait csináltunk,úgy gondoltuk talán Scarnak  is ízlik.Jól gondoltuk,mindenki jól lakott.Közben ,meg beszélgettünk,arról,hogy mit láttam a gépen ,meg milyen London,el beszélgettünk mi így 3-asban.Néha-néha figyeltem hogy Zé ,hogyan néz Scar-ra,és fordítva,és ki jelenthetem szerintem dolgozik közöttük a kémia .Szerintem szép páros lennének.A vacsora végén ,amikor Zoli ki vitte a tányérokat a konyhába ,Scar el is húzott engem ,hogy beszéljek vele.
-Mi van?-kérdeztem.
-Szerinted van esélyem a bátyádnál?-izgatott volt láttam a szemén.
-Hát... mondott eggyet s mást.
-Ó,és mit mondott?-kezdett egyre kíváncsibb lenni.
-Nem mondhatom el,hiszen a testvérem ,és meg ígértem,hogy nem avatkozok bele.-próbáltam ellenállni.
-Kérlek ,csak azt mondd meg ,hogy igen vagy nem.Bejövök neki?? Mondd ,hogy igen!-nézett rám olyan szépen.
-Nem.... nem is tudom mit mondjak.-akadékoskodtam még mindig.De a nem-re Scar elszomorodott ,és le hajtotta a fejét,így hát muszáj volt elmondjam.-IGEN !IGEN ! Scar be jössz neki,hiszen szép vagy és okos.

Erre fel kapta a fejét és a nyakamba ugrott,tudtam,hogy örülni fog,szorosan át öleltem,és őszintén drukkoltam neki hiszen tényleg jó szíve van ,még illik is a tesómhoz.Boldogan engedtük el egymást,halkan oda súgott egy köszit nekem és el indult a konyha felé.

Én fel mentem a szobámba és be kapcsoltam a laptopom.Utána akartam nézni ennek a sorsolásnak.De semmi különösebb nem derült ki,tényleg fel hínak 6-ikán ha esélyes vagy arra,hogy  nyerj de ahhoz kell válaszolnod öt kérdésre amit a fiúk tesznek fel neked élőben,szerintem itt azt is nézni fogják ,hogy az a rajongó mennyire lesz őrült.Még jó ,hogy mi Silvivel eldöntöttük és próbáltuk gyakorolni is a nyugodtságot,szóval szerintem minden  rendben lesz.Ahogy Silvire gondoltam eszembe jutott,hogy neki még nem is szóltam a játékról,ezért küldtem neki egy emailt.Azonnal jött a válasz:
-Mi?! Komolyan? van rá esélyünk ,hogy talizzunk velük? Ó te jó ég ,köszönöm,hogy rám is gondoltál,de izgulok,és akkor mikor kapjuk meg a választ?

Gyorsan vissza írtam ,hogy 6-ikán felhínak és megmondják ,hogy be kerültünk-e vagy nem ,és ha be akkor a fiúktól kapunk 1-1 kérdést arra kell helyesen válaszolni (De szerintem majd itt az is beleszámít,hogy az a fan úgymondd mennyire őrült  :P ) és azután jöhet az a 3 nap !!! Éjjel nappal ne felejtsd el ! ♥
Pár perc múlva ez a válasz jött:

-Tényleg ? De jó ! És 6-ra oda tudok még érni.Éjjel-nappal??? Úúú de jóó,és akkor velük egy házba is kell aludni meg minden?? Legalább most ki tudjuk használni azt amit éveken át gyakoroltunk.De most megyek és mindet át ismétlek amit tudok róluk ,hogy tudjak felelni a kérdésekre !! De izgulok,azért hidd el nekem, ezt vártam,hogy végre legyen egy esélyünk :) :* ♥

Elmosolyodtam,hiszen tényleg így volt ,általános iskolás korom óta rajongok értük  Silvivel együtt és most,hogy idáig el sikerült jutni valamiért úgy gondoltam most sikerülni fog ,és mi leszünk azok az emberek akiket vissza hívnak.Hamar vissza írtam:

-Igen velük kell egy házba aludni,itt azt írta ,hogy a kiadó mindet áll és semmiért nem kell aggódni.Én is ezt a percet vártam !! :) Ha megérkeztél ,hívj fel és a tesómmal utánad megyünk,ja és semmit se hagyj ki :P (mármint amit át ismételsz) Jó Éjt ! Sok puszi Kriszti ♥

-Okés ! :) Neked is !
Ezután ki kapcsoltam a laptopom,és le feküdtem aludni az új ágyamba .Nagyon jó érzés fogott el,és delíriumos tudattal merültem bele az álmok világába...

1.rész... Kezdet



Három év telt el azóta,hogy a bátyám kiment  Londonba.Én 17 éves vagyok, és a nevem Krisztin, Magyarországon élek a fővárosban,az anyukámmal és az élettársával.Anyukám úgy gondolta ,hogy ezt a nyarat kint töltöm a tesómnál.Amikor megtudtam  ,hogy elmehetek Londonba úgy éreztem,mintha az egyik dédelgetett vágyam teljesülne.Július elsején indult a gépem,anyán látszott,hogy ő is nagyon izgatott de azért szomorú.Elköszöntünk egymástól,és sietve ,mentem oda a bejárathoz.Egy kis idő után felszállt a gép,anyát láttam föntről ,hogy integet.Életemben nem repültem még,szerintem látszott az arcomon, mert a stewardess odajött hozzám ,és megszólított:

-Szia ! Most repülsz először ?-nagyon kedves hangja volt,csak pár évvel lehetett nálam idősebb.
-Ó! Helló,igen ez az első utam,Londonba megyek.-és nagy mosoly terült el az arcomon.
-A nevem Scarlett,de szólíts csak,Scar-nak.
-Az enyém pedig Krisztin,Krisztin Soldier.-mutatkoztunk be egymásnak.
-Nagyon örvendek,és...  nincs szükséged valamire?
-Talán egy pohár víz jól esne.
-Egy perc,és hozom!-azzal elrohant.
Scar hamar visszaért ,tényleg sietett.
-Tessék ,itt van .Remélem most már jobban érzed magad !-Mosolyodott el újból.
-Köszi! Igen ,kezdem megszokni.Mondd csak ,nem ülnél mellém ? Legalább nem unatkoznék.
-De ,igen, csak megyek megkérdezem ,hogy meg engedik-e ,tudod ne legyen semmi probléma.
-Jó,rendben!

Kb. negyed óra múlva vissza jött, és le ült mellém, ezt igennek vettem,megengedték.  Ezután elkezdtünk tovább beszélgetni,minden szóba került,a Budapesti iskolám,Scar otthona Londonban ,meg is adta a telefonszámát hogyha szükségem van rá csak hívjam nyugodtan .Jól elvoltunk,nagyon kedves lány,ki is derült ,hogy jól tippeltem és 21 éves. Aztán hirtelen eszébe jutott valami ,és megkérdezte:
-Lenne kedved körbe nézni a repülőn? -nézett rám kíváncsi arccal.
-Igen,úgysem láttam még repülőt belülről.-Pattantam fel a helyemről és már indultam is el,de Scar a másik irányba mutatott.Elindultam arra ,közben el nevettem magam ,és Scar is elmosolyodott.A folyosó amin mentünk bíbor színű szőnyeggel volt le terítve, a gép színe sötét kék volt,majdnem fekete.Aztán láttam egy fehér ajtót.
-Itt van a vezető pilóta, innen irányítják a repülőt.-nézett rám.Be kopogott ,és belülről hallottam ,hogy valaki azt mondja jöjjön be. Scar ki nyitotta az ajtót és be léptünk.Az egész helység tele volt billentyűkkel és világító gombokkal.Olyan nagy ablakot amilyen ott volt életemben nem láttam.Aztán hirtelen szembe fordultam a pilótákkal, kedvesnek tűntek olyan 40 körül lehetett a fő pilóta, a másik csak 30 fele közeledett. Nagyon hasonlítottak egymásra, mind a kettőjüknek fekete hajuk volt,kék szemmel.Anya nekem ,még amikor kicsi voltam mindig azt mondta,hogy ilyenek a hét szépségek.

-Jó napot! -Köszöntem.
-Ő itt a főpilóta, Jerry McDovell.-Mutatott a 40-es féfira.-Ő pedig a másod pilóta,Scott McDovell.A fedélzeten ők a leglyobb pilóták,és igen apa és fia vállalkozás...
-Drága Scartlett,nekünk is hagyjon valamit.-Pillantott Jerry Scar-ra, majd rám,és nyújtotta a kezét.
-Nagyon örvendek, biztos te vagy az akire vigyázz Scarlett.-Mosolyodott el.
-Igen, én vagyok az , a nevem Krisztin Soldier,és bocsánat a zavarásért.
-Nincs miért szabadkoznod,ha valaki kíváncsi, hogy milyen gépezeten repül akkor meg kell neki mutatni. Nem így van ? -Nyújtott kezet Scott is.
-De,pontosan.De most mennünk kell, még nem néztünk végig mindent,köszönjük a szíves fogadtatást.-Húzta Scarlett mosolyra a száját, és már indult is vissza fele.
-Viszlát!-Köszöntem.
-Helló!További,jó utat!-Köszönt el Jerry.Scott is intett egyet,de már fordult is el mert valami el kezdett pittyegni.Tovább mentem Scar-ral.
-Ez itt az első osztáy.-mutatott körbe.Igazából csak annyiban különbözött a turista osztálytól ,hogy a székek voltak valamivel nagyobbak vagy esetleg le hajthatósak,de ugyanolyan sötétkék volt mint a fal.De hirtelen meg akadt  valamin a szemem.Az egyik székbe, bele volt építve egy kicsi TV-é ez sem lepett meg,hanem ami ment a benne...
Egy reklám ment a One Direction-nal.Ezen úgy meglepődtem.,nálunk nem szokták őket reklámozni.Arról szólt az egész , hogy el indítottak egy játékot,aminek az volt a célja,hogy :-nevezz!
-felelj a kérdésekre!
-és ha nyersz, akkor 3 napot tölthetsz a fiúkkal,éjjel-nappal.Mindent biztosítanak ami szükséges ,te csak nyerd meg!Három játékos nyerhetett. Arra gondoltam,hogy neveznék,de aztán el vetettem az ötletet biztosan több millióan jelentkeznek.Miért pont én nyernék ?! Scar látta rajtam,hogy mit nézek és ő is el kezdett be lelkesülni,nem tudtam,hogy ő is szereti a bandát,de csillogott a szeme,szóval biztosan igennel válaszolt volna.

-Neked ki a kedvenced?-kérdeztem ,izgatottan,hogy mit válaszol.
-Miért,neked?
-Az enyém Harry!!!-nevettem.
-Az enyém, pedig Zayn!-és el kezdet vissza menni a helyünkre.Én is sietem utána.
-Szerinted, lenne rá esélyünk?-kérdeztem, már a helyünkön.
-Igen , hát persze ,hogy IGEN !!!-nevette el magát.Bennem még mindig ott volt a bizonytalanság.-Akkor jelentkezünk???-hirtelen úgy nézett ki mint egy 16 éves.Hát igen a fiúk mindenkit meg fiatalítanak.
-Nem tudom.....-húztam el a számat.Scarlet be kapcsolta előttünk az ülést és ,arra kapcsolt ahol ment az a reklám.Rám nézett ,olyan nagy boci szemekkel.Arra gonoltam ,hogy nincs mit veszteni... De aztán rá jöttem igen is van mit, azt ,hogy meg ismerjük őket,mert ha nem  nyerünk mindig ott marad az az érzés ,hogy mi lett volna ha...? De ha meg se próbáljuk... Rá bólintottam. Scarlett rögtön el mosolyodott ,és el kezdte nevetve  be ütni a telefonba  a számot amivel lehet jelentkezni.Sokáig várt,én arra gondoltam ,biztos túlterhelt a vonal.Igen sok rajongója van a One Direction-nak.De aztán hirtelen ,beleszólt angolul persze.
-Jó napot! A nevem ...