Sziasztok !
Hát igen,kulcsfontosságú rész kezdetéhez értünk :) Bocsi,hogy ez kicsit hosszabb lett,de úgy gondolom ez nektek csak öröm lehet,ha szeretitek olvasni amit írok ;) És remélem azért szeretitek.Köszönöm a hozzászólásokat a másik részhez,és gumicukor* feliratkozását :DD Iratkozzatok még,és szóljatok hozzá.
A kövi részt 5 komi után hozom.
Utólag is Boldog Karácsonyt ! És Boldog Új évet.Menjetek és Bulizzatok ! De előbb mindenképp olvassátok el ezt a részt. :D
Az ajándék töri is már meg van,csak egy új oldalon akarom felrakni,mert kell szereplő kép meg minden. :D Remélem tettszeni fog,és hamarosan hozom,amint találok pár segítő kezet.
xoxo Kiwy
Bye...
"Nem számít, milyen nehéz az élet, sose adjuk fel a reményt."- Zayn
Silvi Sz.
Bent ültünk a kanapén és néztünk egy filmet a fiúkkal.Louis,Eleanor,Niall Liam és mellette persze én.Boldog voltam örültem,és a film is egészen jó volt.
-Pssz! -pillantott felém Liam a sötétben.
-Mi az ?
-Gyere ki a konyhába.-intett az említett helység felé.
-De miért...?
De Liam már fel állt,és el indult.
-Hozok még pop-cornt.-és elvette Niall kezéből az edényt.
-Megyek segítek.-ugrottam fel a helyemről.
Liam le rakta a tálat az asztalra,és rám nézett.Megálltam az ajtóban,és nem értettem mit szeretne.Furcsán nézhettem ki.
Közelebb jött,és eggyik kezével megfogta az enyémet.
-Tudod... nem válaszoltál a kérdésemre.-nézett nagy szemeivel rám.
-Melyikre is, pontosan?
-Arra amelyiket Louis félbeszakította.
-Ó. Akkor tudom már melyik az.-mosolyogtam.
-Na,és ? -nézett kicsit kétségbeesetten rám.
-Háát...-léptem lassan közel hozzá.
Bele néztem a szemébe,és két kezemmel az arcát közelebb húzva megcsókoltam.
-Igen.
Ő,csak elmosolyodott és újra megcsókolt.
A pop-cornos tállal kimentünk a többiekhez, a kezem Liam keze köré volt fonva.
El figyelmesen rámnézett,én csak bólintottam. És rájött,hogy végre megtörtént és minden rendben. Mosolyogva ültem le mellé.Izgatottan vártam azt az életet amiben Liam is szerepel,és végre minden a legnagyobb rendben.Csak Kristynnel tudnám már,hogy mi van.
Kristyn Sz.
Harry illata amit maga a helyiség hozott annyira megtört,hogy a szemem könnyel telt meg.
Annyira fájt,hogy elváltunk.
Minden rendben lett volna,hogyha Ő nem bukkan fel.
A homlokom a repülő hideg ablakához szorítottam ezzel is kicsit enyhítve a szorító érzést a torkomban.
Csak remélni tudtam,hogy betartja a szavát.
Azt mondta:
-Segítenem kell neki.-nézett a szemembe.
-De miért ?? -de már akkor tudtam,hogy én jövök ki vesztesen.
-Mert... Nem látod,hogy néz ki ?
Miután megláttuk Caroline-t felhoztuk,és Harry leültette arra székre amin ezelőtt pár perccel oly boldogan ültünk mi.Csak mi ketten.
-És? Küldjük haza.Rakd be egy taxiba,és mondd meg a sofőrnek vigye el.Biztos haza ér,és biztonságban lesz.Neked nem kell tutujgatnod!
-Ez. Ez nem ilyen egyszerű.-kapott a fejéhez,szeme gondokat tükrözött.
-De igen,ilyen egyszerű ! Nem kell neked haza vinned,egy harmincas éveiben járó nőt csak azért mert leitta magát,egy olyan férfi miatt aki megcsalta! Nem tartozol neki ! Főleg nem a randink közepén! -fakadtam ki,és már majdnem torkom szakadtából kiáltottam rá.
Harry a szemembe nézett.Csak úgy szikrázott a zöld fény,mintha villámokat szórna.
Közelebb jött.
Megfogta az arcom,és megcsókolt.
Őrjítő volt,mintha az összes dühét abban az egy csókban adta le.Éreztem azt a vágyat amit átadott.Azt a tüzet amiről már annyiszor hallottam.Olyan kétségbeesetten csókolt mintha csak tőlem várna segítséget.
De hát így volt.
Én voltam mellette,csak rám számíthatott.És megbízott bennem.
-Érzed ezt? -eresztett el.
Csak bólintani volt erőm.
-Akkor bízz meg bennem. -nagy nyílt szemekkel nézett rám.-Haza viszem Caroline-t,aztán minden erőmmel azon leszek,hogy ameddig te hazaérsz,én is otthon legyek.Legkésőbb reggel találkozunk.Oké?
-Oké.
A fejemet a mellkasára szorította,és úgy ölelt.Hallottam szertelen szívverését.Mintha csak a sajátom lenne.Ezen a gondolaton elmosolyodtam.
-Meg ígéred?-kérdeztem már kicsit félve,nehogy túl húzzam a húrt.
-Meg ígérem.-nézett bele a szemembe.
 |
| (Meg ígérte... ) |
Aztán segítettem neki berakni Caroline-t a gépjébe.
Itt mindenkinek saját gépje van?-ötlött fel magamban a kérdés.Hihetetlen hogy elértem azt,hogy már ezen töröm a fejem,sosem gondoltam volna hogy megélem ezt az időszakot.
Aztán Harry újra hozzám fordult.
-Brian-nel majd vissza repülsz.Megmondtam neki,hogy vigyen haza kocsival.-fogta meg egy hajtincsemet,és mint egy gyermek feledkezett meg magáról,csak ő volt és a hajtincsem.
-És te?
-Elkísérem Caroline-t,aztán megbizonyosodok ,hogy minden rendben lesz ha egyedül hagyom,és eljövök.-nézett rám.
-Értem.
-Héé... jól leszel?-ölelt újra át.
-Majd ha megérkezel.-mosolyodtam el.
-Akkor sietek.
-Remélem is.
Aztán felszállt,és elment.Én is vissza ballagtam Harry gépjéhez.Brian már tudta mi történt,és meg is értette hogy nem vagyok beszélgetős kedvemben.Pedig általában abban vagyok.Sőt néha be nem áll a szám,de most.Csak a gép hideg üvegje ad némi támaszt,és kis változást.
~Leszállás~
-Kristyn.... Halihó... Ébredj...Megérkeztünk...-éreztem a meleg kezet a vállamon,és azt a halvány rántást,ami minden bizonnyal arra szolgált hogy fel ébredjek.
Felnyitottam a szemem.Mintha ólomból lenne a szempillám,nem is értettem hogy lehettem ilyen fáradt.
Brian kék tekintete volt az első amit megláttam.
A szívemben,és a gyomromban egyaránt újra nekilódult az a szorító érzés.Mert újra a valóságban voltam,ami egyébként csodálatos,mert egy csodás életet élek,olyat amilyet mindig is szerettem volna.De most mintha minden egy cérna vékony szálon függne és nem tudom kibírja még a reggelt.
De bízom benne,hiszen a bizalom egy kapcsolat legfontosabb mérföldköve nem igaz?
Végül is nem kell sokat várjak,és újra találkozom vele.És a zöld szemével,ölelő karjával.Nem is értem minek zaklatom magam efféle semmirekellő gondolatokkal.Minden rendben lesz.Harry szeret,és....
Várjunk. Még nem is mondta hogy szeret.
Tényleg? Vajon szeret? Vagy csak szórakozásból van velem? Na jó,komolyan abba kéne hagynom a magam kínzását,még a végén az őrületbe kergetem saját magam.Szép is lenne...
Beszálltam a kocsiba.
Brian is beült.
-Brian. Ugye nem folyt le a nyál a számon,miközben aludtam?Nagy illetlenség lenne tőlem,és igen feszélyezve érezném magam ha tudnám,hogy ön ilyen helyzetben látott.-Hú! Jobban hangzott mint ahogy elgondoltam.Igen,sokat gondolkodtam hogyan fejezhetném ki magam szépen és illedelmesen. Sikerült ! Büszkén,és boldogan néztem előre,és vártam a választ.Elvégre egy félig másnapos,épp most ébredezett fiatal lánytól aki egy kisvárosban született,igen szép mondat volt.
Brian felettébb mulatságosnak tartotta,hogy dagadok a büszkeségtől,és ő is kedvesen elmosolyodott.
-Nem.Megnyugtathatom igazán bájosan,és szendén szundikált a repülő ablakának dőlve. -nézett a szemebe a visszapillantó tükörbe,és diadalittasan hajtott fejet.
Szóval egy-egy.
Mosolyogva,fordultam el.
-Köszönöm hogy megnyugtatott.Most kérem,vigyen haza.
-Igen is,kisasszony.-és felhúzta az ablakot.
Harry-vel kocsival mentünk ki a reptérre.De Briannel már limuzinnal megyünk haza.Na tessék? Lehet ennél jobb dolgom? Igen,csak akkor ha a pasim is itt lenne mellettem.
De jó így rágondolni: Harry a pasim.Hát ez oltári !
Pár perc és megérkezek,pár óra és Harry is megjön.Aztán minden rendben lesz.
-Köszönöm a segítséget !
-Én köszönöm,hogy a hasznára lehettem.További jó éjszakát.
-Viszont.
-Viszlát.
-Viszlát.-és becsuktam magam mögött az ajtót.
De ahogy kicsit megpihentem,és már azt hittem nyugodtan felmehetek a szobámba és lepihenhetek,nagyot tévedtem.
-Végre! Megjöttél ! -ölelt át szorosan Louis.
-Neked is Szia.-mondtam a szorító ölelés közben.
-Héé.. ! Hagyd a lányt szóhoz jutni.Így is elég kíváncsiak vagyunk.-mosolygott barátságosan El,és ő adott két puszit az arcomra.
-De várj ! Hol van Harry? Őt is vártam.-kezdte Louis.
Nagy sóhajjal mondtam,hogy menjünk a nappaliba,és ott mindent elmesélek.
Mindent elmondtam nekik egy bögre forró csokival a nappaliban ülve.Ők körbeültek,és csak hallgattak,hogy mesélek. Jót nevettek azon,hogy mit műveltem a kocsiban,és megrettentek amikor kimondtam Caroline nevét.Én is meglepődtem akkor.De nagyon örültek,hogy végre én és Harry összejöttünk.Közben megtudtam azt hogy Silvi és Liam már egy pár,és örömmel néztem rájuk,mert ők is ragyogtak a boldogságtól.
-Na... Ne aggódj,reggelre itt lesz.-jött oda mellém,és karját a vállamra rakta.
-Köszi.-mosolyodtam rá.-De ha most nem bánjátok,én inkább felmegyek.Elfáradtam,és így legalább hamarabb telik az idő.Jó éjt nektek.-köszöntöm,és felálltam.
Válaszul 'viszont,jó éjszakát,neked is'-eket kaptam.
-Várj. Felkísérlek.
-Ne.. Most inkább ne.-mondtam neki a lépcsőnél.
-De... de...-kezdte volna a mondandóját.
-Úgy örülök nektek,komolyan! De most nincs erőm arra,hogy végighallgassalak.
-Miért nem válaszoltál?-bökte ki végül.
-Mire?-csattantam fel.Nem akartam Silvivel beszélgetni,sőt egyáltalán senkivel sem akartam beszélgetni.Elég volt hogy a fiúk kifaggattak.Mondjuk nem értem miért nincs itt Bianca meg Zayn,de talán jobb is,hogy nem kellett végig hallgatnom a sajnálkozását.
Csak fel akartam menni,lezuhanyozni,aztán elmerülni a puha meleg ágyban hátra hagyva a mai napot,hogy reggel frissen és boldogan szaladjak a barátom karjaiba.
-Hát az SMS-emre.
Ó! Hát persze,az üzenet.Ki ment teljesen a fejemből.
-Mert elfelejtettem.Azt sem tudtam,hogy te írtál.-mondtam már békésebb hangon.
-Hát akkor kösz szépen.-keményen ejtette ki a szavakat.
-Figyelj ! Meg akartam nézni,és vissza akartam írni.De elkezdett a homlokom vérezni,aztán meg teljesen kiment a fejemből a telefon.
-Azt írtam,sajnálom amit mondtam,és hogy belátom én vagyok a hibás.Végre látom csak jót akartál.
-Köszönöm.Ennek örülök.Kezdesz felnőni.-kedvesen akartam mondani,de Silvi már megint kilátta benne az arroganciát.
-Na jó,inkább hagyjuk ! Nem írtam semmit.Felejtsd el amit mondtam. Holnap úgyis vége mindennek,és hazamegyünk.
Basszus tényleg!Lejárt a három nap.
Értetlenül meredtem újra rá,ő elkezdett a lépcsőn vissza fele lépkedni de én még egy utolsót szóltam.
-Most akkor megint haragszol?
Hátra sem fordult és úgy válaszolt.
-Hagyjuk.
Aha. Szóval igen.
Egy mély sóhajjal,indultam fel.
A szobámban levetettem a ruhát amit ajándékba kaptam,aztán bementem a fürdőbe.A zuhany a forróságtól már-már égette a bőröm,de jólesően is hatott.
Egy törülközővel magamon kiléptem a fürdőből aztán átvettem az alvó ruhám.Bebújtam az ágyba,és nyakig betakaróztam.Régen nem éreztem magamat ennyire kimerültnek.Inkább lelkileg mint testileg fáradtam el. A gondolatok a fejemben,mint cikázó madarak az égen nem hagytak rendesen elpihenni.
Fájt a gondolat,hogy elhagyom holnap ezt a helyet,és nem találkozok többet a srácokkal.
Összeszorult a gyomrom ha belegondoltam hogy Harry nem lesz mellettem.
Silvivel már rég elvesztettem a fonalat,csak reménykedtem benne nem lesz jobban összekuszálva a kapcsolatunk.Amióta idejöttünk,mintha teljesen megváltozott volna.Nem is értem.
Aztán felugrott Harry bársonyos keze amint hozzám ér.A bizsergető érzés végigfutott az egész testemen.A szemémbe merültem,és az illatába szédültem bele,aztán már csak a meleg érzés volt,és elaludtam....
Bianca Sz.
Elemntünk Zayn-nel bulizni.És nagyon jó.Most itt állok a karjaiba,mert egy lassú szám van és felkért.A keze a derekamra simul,érezem a szuszogását a fülemnél és az egész testem bizsereg.Azt hiszem megkedveltem Zayn-t.Hihetetlen. Többször is hozott nekem italt,és csa egyszerűen olyan jó vele táncolni.De hirtelen levette rólam a kezét,és valamit kihúzott a zsebéből.A telefonja.
-Haló.-most tisztán hallottam mert a zene nem dübörgött a fülünkbe. -Igen.Nem.Igen.Jól.És minden rendben vele?Én is remélem,mert ha nem tőlem is kap.Persze.Szerintem már nem sokáig.Oké.Szia.
-Ki volt az?-kérdeztem barna szemeibe nézve.
-Louis.Azt mondta Kristyn haza ment,a randiról de Harry nélkül.
-Mi? Hogy hogy? Jól van?
-Persze.Jól van.-aztán az órájára nézett.-Nem megyünk?
Körbenéztem,és rájöttem már elment a varázs,és már én sem akartam itt tovább maradni.
-De,szerintem is mennünk kéne.
-Tudsz vezetni?-kérdezte már a kocsi előtt.
-Nem.
-Rendben akkor taxit hívunk.Én kicsit sokat ittam ahhoz hogy most vezessek.
-Nekem jó.
Tárcsázott,és pár perc múlva meg is érkezett egy sárga kombi.
-Hölgyem.-nyitotta ki nekem az ajtót.Éreztem magamon,hogy az arcom már így is rózsás a benti levegőtől,de most kicsit mintha melegebb lettem volna.
-Köszönöm.-ültem be.
Mellém ült.Be diktálta az úti célt,és indultunk is.
-És mi lesz a kocsiddal?
-Majd holnap visszajövök érte.
Bent már mindenki ott volt.kivéve Niall,Kristyn,és persze Harry kivételével.
-Sziasztok !-köszönt Zayn,és bedobta a kulcscsomót az asztalon heverő tálra.
-Sziasztok.-visszhangoztam.
Be mentünk a konyhába,és ők is köszöntek.Leültünk a székekre,és vártuk a beszámolót.
-Igaza volt Kristyn-nek,Harry-nek be kellett volna raknia egy taxiba és hazaküldeni.Nem értem,miért akarta ő csinálni.-mondta Zayn-
-De várj ! Hol van Harry? Őt is vártam.-kezdte Louis.
Nagy sóhajjal mondtam,hogy menjünk a nappaliba,és ott mindent elmesélek.
Mindent elmondtam nekik egy bögre forró csokival a nappaliban ülve.Ők körbeültek,és csak hallgattak,hogy mesélek. Jót nevettek azon,hogy mit műveltem a kocsiban,és megrettentek amikor kimondtam Caroline nevét.Én is meglepődtem akkor.De nagyon örültek,hogy végre én és Harry összejöttünk.Közben megtudtam azt hogy Silvi és Liam már egy pár,és örömmel néztem rájuk,mert ők is ragyogtak a boldogságtól.
-Na... Ne aggódj,reggelre itt lesz.-jött oda mellém,és karját a vállamra rakta.
-Köszi.-mosolyodtam rá.-De ha most nem bánjátok,én inkább felmegyek.Elfáradtam,és így legalább hamarabb telik az idő.Jó éjt nektek.-köszöntöm,és felálltam.
Válaszul 'viszont,jó éjszakát,neked is'-eket kaptam.
-Várj. Felkísérlek.
-Ne.. Most inkább ne.-mondtam neki a lépcsőnél.
-De... de...-kezdte volna a mondandóját.
-Úgy örülök nektek,komolyan! De most nincs erőm arra,hogy végighallgassalak.
-Miért nem válaszoltál?-bökte ki végül.
-Mire?-csattantam fel.Nem akartam Silvivel beszélgetni,sőt egyáltalán senkivel sem akartam beszélgetni.Elég volt hogy a fiúk kifaggattak.Mondjuk nem értem miért nincs itt Bianca meg Zayn,de talán jobb is,hogy nem kellett végig hallgatnom a sajnálkozását.
Csak fel akartam menni,lezuhanyozni,aztán elmerülni a puha meleg ágyban hátra hagyva a mai napot,hogy reggel frissen és boldogan szaladjak a barátom karjaiba.
-Hát az SMS-emre.
Ó! Hát persze,az üzenet.Ki ment teljesen a fejemből.
-Mert elfelejtettem.Azt sem tudtam,hogy te írtál.-mondtam már békésebb hangon.
-Hát akkor kösz szépen.-keményen ejtette ki a szavakat.
-Figyelj ! Meg akartam nézni,és vissza akartam írni.De elkezdett a homlokom vérezni,aztán meg teljesen kiment a fejemből a telefon.
-Azt írtam,sajnálom amit mondtam,és hogy belátom én vagyok a hibás.Végre látom csak jót akartál.
-Köszönöm.Ennek örülök.Kezdesz felnőni.-kedvesen akartam mondani,de Silvi már megint kilátta benne az arroganciát.
-Na jó,inkább hagyjuk ! Nem írtam semmit.Felejtsd el amit mondtam. Holnap úgyis vége mindennek,és hazamegyünk.
Basszus tényleg!Lejárt a három nap.
Értetlenül meredtem újra rá,ő elkezdett a lépcsőn vissza fele lépkedni de én még egy utolsót szóltam.
-Most akkor megint haragszol?
Hátra sem fordult és úgy válaszolt.
-Hagyjuk.
Aha. Szóval igen.
Egy mély sóhajjal,indultam fel.
A szobámban levetettem a ruhát amit ajándékba kaptam,aztán bementem a fürdőbe.A zuhany a forróságtól már-már égette a bőröm,de jólesően is hatott.
Egy törülközővel magamon kiléptem a fürdőből aztán átvettem az alvó ruhám.Bebújtam az ágyba,és nyakig betakaróztam.Régen nem éreztem magamat ennyire kimerültnek.Inkább lelkileg mint testileg fáradtam el. A gondolatok a fejemben,mint cikázó madarak az égen nem hagytak rendesen elpihenni.
Fájt a gondolat,hogy elhagyom holnap ezt a helyet,és nem találkozok többet a srácokkal.
Összeszorult a gyomrom ha belegondoltam hogy Harry nem lesz mellettem.
Silvivel már rég elvesztettem a fonalat,csak reménykedtem benne nem lesz jobban összekuszálva a kapcsolatunk.Amióta idejöttünk,mintha teljesen megváltozott volna.Nem is értem.
Aztán felugrott Harry bársonyos keze amint hozzám ér.A bizsergető érzés végigfutott az egész testemen.A szemémbe merültem,és az illatába szédültem bele,aztán már csak a meleg érzés volt,és elaludtam....
Bianca Sz.
Elemntünk Zayn-nel bulizni.És nagyon jó.Most itt állok a karjaiba,mert egy lassú szám van és felkért.A keze a derekamra simul,érezem a szuszogását a fülemnél és az egész testem bizsereg.Azt hiszem megkedveltem Zayn-t.Hihetetlen. Többször is hozott nekem italt,és csa egyszerűen olyan jó vele táncolni.De hirtelen levette rólam a kezét,és valamit kihúzott a zsebéből.A telefonja.
-Haló.-most tisztán hallottam mert a zene nem dübörgött a fülünkbe. -Igen.Nem.Igen.Jól.És minden rendben vele?Én is remélem,mert ha nem tőlem is kap.Persze.Szerintem már nem sokáig.Oké.Szia.
-Ki volt az?-kérdeztem barna szemeibe nézve.
-Louis.Azt mondta Kristyn haza ment,a randiról de Harry nélkül.
-Mi? Hogy hogy? Jól van?
-Persze.Jól van.-aztán az órájára nézett.-Nem megyünk?
Körbenéztem,és rájöttem már elment a varázs,és már én sem akartam itt tovább maradni.
-De,szerintem is mennünk kéne.
-Tudsz vezetni?-kérdezte már a kocsi előtt.
-Nem.
-Rendben akkor taxit hívunk.Én kicsit sokat ittam ahhoz hogy most vezessek.
-Nekem jó.
Tárcsázott,és pár perc múlva meg is érkezett egy sárga kombi.
-Hölgyem.-nyitotta ki nekem az ajtót.Éreztem magamon,hogy az arcom már így is rózsás a benti levegőtől,de most kicsit mintha melegebb lettem volna.
-Köszönöm.-ültem be.
Mellém ült.Be diktálta az úti célt,és indultunk is.
-És mi lesz a kocsiddal?
-Majd holnap visszajövök érte.
Bent már mindenki ott volt.kivéve Niall,Kristyn,és persze Harry kivételével.
-Sziasztok !-köszönt Zayn,és bedobta a kulcscsomót az asztalon heverő tálra.
-Sziasztok.-visszhangoztam.
Be mentünk a konyhába,és ők is köszöntek.Leültünk a székekre,és vártuk a beszámolót.
-Igaza volt Kristyn-nek,Harry-nek be kellett volna raknia egy taxiba és hazaküldeni.Nem értem,miért akarta ő csinálni.-mondta Zayn-
-És Niall hol van? -kérdeztem.
-Felment lefeküdni.-kaptam választ Liam-től.
-Köszi.-biccentettem felé.
-És Kristyn?-érdeklődött Zayn.
-Ő is.-mondta már Silvi.
-Kérdezhetek valamit?-vágtam közbe.
-Persze.-mondta Liam.
-Ti most akkor együtt vagytok? Mert amióta csak megjöttünk Silvi kezét szorongatod.
Silvi szeme megvillant,de aztán vigyorogva várta,hogy Liam válaszoljon a kérdésemre.
-Igen.-mondta a fiú,is mosolyogva.
-Aha.Értem.Köszi.
-Nincs mit.-Silvin látszott a dagadó öröm,és büszkeség.
De aztán felcsendült egy telefon.Csak a hangos csörgésre vette fel Louis.
-Harry az.-nézett ránk.
Felvette.
-Mondd eszednél vagy? -vágott bele rögtön a közepébe.
-Nem,jól van.Alszik.Igen,én is.És te jól vagy?Minden rendben ment?Mi az,hogy nem???-állt fel a helyéről,és elkezdett fel-le járkálni a szobában.-Ugye tudod milyen nap van ma?A harmadik.Igen.Tudom.Ha nem vagy itt,nem fog.Nincs benne a szerződésben.Azért mert jár Liam-mel.De nem vagy itt !!! Nem hiszem,hogy ezt komolyan gondoltad.De csak pár óráig.Igen,meg beszélem vele.Biztos.Remélem,hogy sikerül.Siess! És vigyázz magadra.-aztán dühösen lerakta a telefont.
-Kérek egy répát ! -ez volt az első mondat amit kiejtett a száján,nem hittem el.De azért El már fel is ugrott,és elment a konyhába.Nem hallotta,amikor Louis azt mondta,csak viccelt.De már mindegy volt.Egy frissen reszelt,illatos répával tért vissza,és nyomta a barátja kezébe.A fiú ránézett,a szeme nagyot nevetett.
-Édesem...
-Mi az?
Aztán mindenki elkezdett nevetni.
-Most meg mi van?Te magad mondtad,ha azt mondod répa,hozzak neked répát.-leült a fotelre,és durcásan mint egy kisgyerek maga elé kulcsolta a kezét.
-Nem,nem szívem.Te tökéletes voltál.Csak annyira gyors voltál,hogy nem hallottad amikor azt mondtam,csak vicceltem,de köszönöm.-és nyomot egy puszit a lány homlokára.
-Add ide kérlek.-nyúlt a zöldség felé.
Louis odaadta.
El megfogta a répát,aztán hozzá vágta Louis-hoz.Nem dühből csak játékosan.
-Ennyivel tartoztam.
-Nem is tudtam,hogy te ilyen rossz kislány vagy.-nevetett a fiú,és dörzsölte a vállát,mert ott érte a répa.
-Na,na...Nem vagyok kislány !
-Aha ! Szóval akkor csak rossz vagy ! -vágott Eleanor-hoz egy párnát.
A lány nevetve kapta fel és dobta vissza.
Én vigyorogva néztem őket de legnagyobb meghökkenésemre én is kaptam egy párnát,Zayn-től.Dühösen néztem rá,mert szétment a hajam.Két párnával a kezemben ugrottam rá.
Aztán már csak azt vettük észre,hogy Louis El-lel,Silvi Liam-mel,és én meg Zayn-nel birkózunk.Mindenki elvolt,egy kis ideig, megfeledkezve a holnapról,és Harry-ékről,csak nevettünk.
-És mi lesz holnap? -tért magához elsőre Eleanor.
-Elvan intézve.-válaszolt Louis.
-Ezt,hogy érted?-kérdezte Silvi.
-Te El,Bianca meg Kristyn elmentek shoppingolni.Mivel ma ért véget a játék,és holnap mentek haza.Harry kitalálta,hogy ha elmentek vásárolgatni,azt négy barátnő megteheti hiszen barátnők vagytok,és a szerződésben nem szerepel hogy a letelt idő után nem lehettek barátnők.Arról beszél,hogy nem lehettek a házban,hogyha nem változott meg valami köztetek.Úgy értem,ha mint Silviék -nézett Liam-re - összejönnek.Na már most,-vett egy mély levegőt.-Harry már a pasija Kristyn-nek,viszont nem lesz itt holnap,és így nem maradhat a házban Kristyn,és sem Bianca. Ezért mentek el holnap vásárolni,és remélhetőleg addigra Harry is megérkezik.Szóval elvan intézve.-mosolygott,és megcsókolta barátnőjét.
-Nem is tudtam,hogy nekem ilyen okos barátom van.-ölelte át El.
-Mik ki nem derülnek.
Még negyed órát még lent maradtunk,és megbeszéltük a részleteket.Benne volt az is,hogy Kristyn nem tudhatja meg,hogy nem lesz itt Harry reggel mint ahogy megígérte,mert csak megbántódna,és rosszul érezné magát.Meg arról is szó esett,hogy merre fogunk menni,de El azt mondta ő már tudja,és cinkos pillantással kacsintott felénk.Én nem tudtam,hogy mire véljem,inkább csak mosolyodtam bízva,hogy minden rendben lesz. Ezek után mindenki felment,és lefeküdt.
Már be akartam csukni magam után az ajtót,amikor Zayn be nyomott,és becsukta az ajtót maga után.Nagy szemekkel meredtem rá,és nem értettem mit akar.
-El kell,hogy mondjak valamit.-mondta nagy esdeklő szemekkel.A barna a szemében mintha olvadt csoki lett volna,erre a gondolatra össze is futott a nyál a számban.
-Oké.Nem akarsz leülni?
Leült az ágyam szélére,én meg elé telepedtem,és nyílt szemekkel vártam azt,miért rontott be.
-Bianca... én... -a szőnyeg mintáit nézte.
-Nyugodj meg,szívj mély levegőt.
Hirtelen rám pillantott.A szeme megváltozott,teljesen elsötétült ,mintha pont az ellenkezője lett volna az előbbinek.
-Szeretlek.
-Persze.-mondta Liam.
-Ti most akkor együtt vagytok? Mert amióta csak megjöttünk Silvi kezét szorongatod.
Silvi szeme megvillant,de aztán vigyorogva várta,hogy Liam válaszoljon a kérdésemre.
-Igen.-mondta a fiú,is mosolyogva.
-Aha.Értem.Köszi.
-Nincs mit.-Silvin látszott a dagadó öröm,és büszkeség.
De aztán felcsendült egy telefon.Csak a hangos csörgésre vette fel Louis.
-Harry az.-nézett ránk.
Felvette.
-Mondd eszednél vagy? -vágott bele rögtön a közepébe.
-Nem,jól van.Alszik.Igen,én is.És te jól vagy?Minden rendben ment?Mi az,hogy nem???-állt fel a helyéről,és elkezdett fel-le járkálni a szobában.-Ugye tudod milyen nap van ma?A harmadik.Igen.Tudom.Ha nem vagy itt,nem fog.Nincs benne a szerződésben.Azért mert jár Liam-mel.De nem vagy itt !!! Nem hiszem,hogy ezt komolyan gondoltad.De csak pár óráig.Igen,meg beszélem vele.Biztos.Remélem,hogy sikerül.Siess! És vigyázz magadra.-aztán dühösen lerakta a telefont.
-Kérek egy répát ! -ez volt az első mondat amit kiejtett a száján,nem hittem el.De azért El már fel is ugrott,és elment a konyhába.Nem hallotta,amikor Louis azt mondta,csak viccelt.De már mindegy volt.Egy frissen reszelt,illatos répával tért vissza,és nyomta a barátja kezébe.A fiú ránézett,a szeme nagyot nevetett.
-Édesem...
-Mi az?
Aztán mindenki elkezdett nevetni.
-Most meg mi van?Te magad mondtad,ha azt mondod répa,hozzak neked répát.-leült a fotelre,és durcásan mint egy kisgyerek maga elé kulcsolta a kezét.
-Nem,nem szívem.Te tökéletes voltál.Csak annyira gyors voltál,hogy nem hallottad amikor azt mondtam,csak vicceltem,de köszönöm.-és nyomot egy puszit a lány homlokára.
-Add ide kérlek.-nyúlt a zöldség felé.
Louis odaadta.
El megfogta a répát,aztán hozzá vágta Louis-hoz.Nem dühből csak játékosan.
-Ennyivel tartoztam.
-Nem is tudtam,hogy te ilyen rossz kislány vagy.-nevetett a fiú,és dörzsölte a vállát,mert ott érte a répa.
-Na,na...Nem vagyok kislány !
-Aha ! Szóval akkor csak rossz vagy ! -vágott Eleanor-hoz egy párnát.
A lány nevetve kapta fel és dobta vissza.
Én vigyorogva néztem őket de legnagyobb meghökkenésemre én is kaptam egy párnát,Zayn-től.Dühösen néztem rá,mert szétment a hajam.Két párnával a kezemben ugrottam rá.
Aztán már csak azt vettük észre,hogy Louis El-lel,Silvi Liam-mel,és én meg Zayn-nel birkózunk.Mindenki elvolt,egy kis ideig, megfeledkezve a holnapról,és Harry-ékről,csak nevettünk.
-És mi lesz holnap? -tért magához elsőre Eleanor.
-Elvan intézve.-válaszolt Louis.
-Ezt,hogy érted?-kérdezte Silvi.
-Te El,Bianca meg Kristyn elmentek shoppingolni.Mivel ma ért véget a játék,és holnap mentek haza.Harry kitalálta,hogy ha elmentek vásárolgatni,azt négy barátnő megteheti hiszen barátnők vagytok,és a szerződésben nem szerepel hogy a letelt idő után nem lehettek barátnők.Arról beszél,hogy nem lehettek a házban,hogyha nem változott meg valami köztetek.Úgy értem,ha mint Silviék -nézett Liam-re - összejönnek.Na már most,-vett egy mély levegőt.-Harry már a pasija Kristyn-nek,viszont nem lesz itt holnap,és így nem maradhat a házban Kristyn,és sem Bianca. Ezért mentek el holnap vásárolni,és remélhetőleg addigra Harry is megérkezik.Szóval elvan intézve.-mosolygott,és megcsókolta barátnőjét.
-Nem is tudtam,hogy nekem ilyen okos barátom van.-ölelte át El.
-Mik ki nem derülnek.
Még negyed órát még lent maradtunk,és megbeszéltük a részleteket.Benne volt az is,hogy Kristyn nem tudhatja meg,hogy nem lesz itt Harry reggel mint ahogy megígérte,mert csak megbántódna,és rosszul érezné magát.Meg arról is szó esett,hogy merre fogunk menni,de El azt mondta ő már tudja,és cinkos pillantással kacsintott felénk.Én nem tudtam,hogy mire véljem,inkább csak mosolyodtam bízva,hogy minden rendben lesz. Ezek után mindenki felment,és lefeküdt.
Már be akartam csukni magam után az ajtót,amikor Zayn be nyomott,és becsukta az ajtót maga után.Nagy szemekkel meredtem rá,és nem értettem mit akar.
-El kell,hogy mondjak valamit.-mondta nagy esdeklő szemekkel.A barna a szemében mintha olvadt csoki lett volna,erre a gondolatra össze is futott a nyál a számban.
-Oké.Nem akarsz leülni?
Leült az ágyam szélére,én meg elé telepedtem,és nyílt szemekkel vártam azt,miért rontott be.
-Bianca... én... -a szőnyeg mintáit nézte.
Hirtelen rám pillantott.A szeme megváltozott,teljesen elsötétült ,mintha pont az ellenkezője lett volna az előbbinek.
-Szeretlek.